Kántorjánosi község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 2249 fő
Terület: 41.62 km²
Népsűrűség: 54,04 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Keleti részén, a Nyírségben található település. Mátészalka 15,5 km, Hodász 5 km, Őr 5 km, Vaja 9 km, Rohod 12 km, Vásárosnamény 29 km, Nyírbátor 17 km, Papos 12,5 km, Jármi 10,5 km távolságra található.

Nevének eredete

A Jánosi helynév a latinból átvett János keresztnevünk -i birtokképzős származéka.

A Kántor előtag is igen régi: A Jánosi család egyik, kántornak is nevezett és a XIV. században élő tagjára utal. A név a kántor köznévvel azonos (Szab.Szatm.59, FNESz.)

A községbe olvadt Iklód (Nyíriklód) falu neve bizonytalan eredetű. Az Iklód nevet többféleképpen próbálták magyarázni. A FNESz. szerint a név a magyar Icol személynév -d képzős származéka. E személynév a jelenleg csupán egy adatból ismert régi ikol, iklik, "hőköl" igénk családjába tartozhat. A Nyír- előtag a tájegységre utalt.

Története

A település neve az oklevelekben 1272-ben Hodász (akkori nevén Hetény) határjárása során tűnik fel először, két azonos nevű birtokot jelölve: v.Janus,...ad v-m mg-i Stephani similiter Janus vocatam. Az egyiknek korán megjeleik plébániája is, az első falu keletkezését tehát legalább a XII. század-ra kell tennünk, de nem valószínű, hogy a XIII. század végén élő János, a birtokos család tagja, lenne a névadó.

Az egyik falu birtokosa István mester, akinek fiai 1298-ban, majd 1315 körül osztoznak meg javaikon. A középkor-i tulajdonosoknak, a Jánosiról és később Derzsről is nevezett Kántor család ősei jóval a XIV. század előtt kapták, a rokonság ugyanis az okleveles adatok korában már több ágra oszlott. A szétágazó kisnemesi családok tagjai tevékenyen részt vettek a megyei közéletben (1320), egyikük 1329-ben Veresmart (Szabolcs vármegye) ügyében tanúskodott. (Szab.Szatm.59). A települést birtokló családok itt a királyi földeknek és határvédő falvaknak ezen a vidékén várjobbágyok leszármazottai lehettek.

A másik település ugyancsak áll már a XIII. század közepén (Maksai 152), a Szab.Szatm. szerint azonban csak 1326-ban Fehértó határjárása során említik először Kisjánosi (Kusyvamosy) néven.

1329-ben egy idevaló nemes ecsedi birtokrészét zálogosítja el Gutkeled nemzetség-beli Báthori Bereck fiainak.

Péter nevű papja 1333-ban három, Benedek 1334-ben kilenc garas pápai tizedet fizetett (Szab.Szatm.59)

A falut Kisjánosinak, Balognak, Balogjánosinak és Iklódnak egyaránt nevezték.

Gazdái már nincsenek közeli rokonságban a testvérfalu gazdáival. Birtokuk egy része 1394-ben a Kántor család tagjainak kezére kerül, és mint Balogjánosi puszta szerepel (Maksai 152).

Későbbi története elválaszthatatlan Kántorjánosi történetétől, de viszonylagos önállóságát sokáig megtartotta, mert csak századunk elején, 1917-ben olvadt be hivatalosan a testvérközségbe (Hnt.1926; 1967, 723.)

Borovszky szerint Jánosi 1323-ban a tulajdonos Balog család egyik János nevű tagjáé volt, őróla nevezték el. János fia Jakab a váradi egyház kántorkanonokja volt, valószínűleg róla kapta újabb nevét, Kántorjánosit, amely ettől kezdve a családnak is neve maradt.

1408-ban Zsigmond király a Jánosi Kántor családtól elvette, és a Báthoriaknak meg a Császáriaknak adta.

1417-ben azonban már ismét a korábbi birtokosok kezén van, és az övék is maradt a XV. század-ban, de mellettük sokan szereztek itt kisebb-nagyobb részbirtokot.

1539-ben Jánosi Ádám és Kántor János és Mihály új királyi adományt kapnak birtokukra.

A későbbiekben a huszita származású Komarowsky család, amely Mátyástól magyar nemességet és donációt "adományt" kapott szintén itt telepedett meg; utódaik a mai Komoróczyak.

A falut a későbbi időkben is több család birtokolta, a XX. század elején a gróf Károlyi, báró Uray, Mándy családok voltak az utolsó birtokosai (Borovszky 89).

A település 1945 után sokat fejlődött, több középülettel gyarapodott, sok új lakóház épült.

A lakosság főleg mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozik. Híres az innen elnevezett Kántorjánosi fürtös meggy fajtája, amiből a környéken nagyobb ültetvények is vannak.Az 1980-as évek végéig sok almát is telepítettek.

A lakosság egy része a közeli Mátészalkára, és a távolabbi városokba jár dolgozni.

A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Kántorjánosi határába keresendő eltünt középkori falvak: Gothard, Rét, Vasvári, Ricse, és Luskod

Gothard

Gothard neve mint telekhely 1411-ben tűnik fel:sessio Gothard néven. A település névadójának fiát 1320-ban említik. Egykori birtokosáról kapta a nevét. A személynév a németből való Gothard- dal azonos. A forrásokban a -telke utótaggal megtoldott alakban is előfordul: Gothardtelke (Maksai 142). A névváltoztatás minden bizonnyal a település pusztulásának is jele (Szab.Szatm.60). A hajdani falunak az élő névalakban nincs nyoma.

Rét

Rét neve 1411-ben mint telekhely tűnik fel: (sessio Reth)-formában, amikor Zsigmond király többek között Vasvári, Gothárd és Rét birtokot új adomány címén Jánosi Mihály fiainak: Péternek, Bálintnak és Lászlónak, valamint Lóránt fia Barlának és Miklós fia Istvánnak adja.

Egy 1445. évi oklevél szerint (pr.h) Hodász és (Kántor-) Jánosi határain belül feküdt. – Nevét természeti viszonyairól kapta, és eredetileg bizonyára nem települést, hanem mezőrészt jelölt (Maksay 142, Szab.Szatm.60.) A falu határában ma is van egy Nagy-rét (Rét) nevű dűlő. Ezen a tájon lehetett Rét falu is.

Vasvári

Vasvári neve 1411-ben tűnik fel: sessio Vaswary alakban, mint Gotharddal és Réttel szomszédos puszta (Maksai i.h.) – A Vasvár névre több magyarázat is van: 1. Megerősített, a vas erejével vetekedő hely. 2. A gyepűre utaló földrajzi nevekhez tartozik. 3. Újabb vélemény szerint a középkori vasfeldolgozás emlékét őrzi (Szab.Szatm. i.h.)

Az egykori falu a kántorjánosi határ szélén, az Ófehértó-ra vezető út mellett feküdhetett.

Ricse

Ricse nevét a történelmi munkák közül csak Borovszky említi.(89.) Neve szláv eredetű, a szláv "árok" szó származéka. Olyan helyre, vízmederre utal, amely mintegy fel van tépve, szaggatva (Kniezsa:MNépny. 4:213, FNESz.).

A hajdani település emlékét ma a hasonló nevű dűlő őrzi. Errefelé lehetett Ricse falu is.

Luskod

Luskod nevét a forrásokban csak Pesti F. és Borovszky S.(89) említi. Az 1965. évi gyűjtés még élő névként adatolta a Luskod – tagot, bizonyára erre felé lehetett a hajdani település is. A mai névanyagban csak Laskod van, az említett gyűjtés ezt külön helynévként tekinti, de talán ez is kapcsolható az elpusztult faluhoz.

A Laskod puszta személynévből keletkezett magyar névadással(Szab.Szatm.67, FNESz.).

Nevezetességei

Görög-katolikus templom
Cigány-templom

Következő községek

További községek